Hírek
9 érdekes tény a táplálkozásról
Tudtad, hogy a spirulina alga csökkenti a szénhidrát éhséget és tartalmazza a szerotonin-t, a boldogság hormont!
2011-08-11 14:49:02
Galéria

A depresszió hiánybetegség?

A depresszió hiánybetegség?

 

Új kezelési lehetőség, amit elfelejtettek közölni velünk?

Sokakat meghökkentő közlemény jelent meg 2006 júniusában a világ egyik legrangosabb pszichiátriai szaklapjában, a Journal of American Psychiatry-ban Elisabeth Sublette, a Columbiai Egyetem pszichiátere és az alkohol ambulanciát vezető Joseph Hibbeln pszichiáter/lipid-biológus valamint munkatársaik tollából.

Két éven át követték az egyetem ambulanciáján kezelt 33 depressziós betegüket, azt vizsgálva, vajon a felvétel napján a vérükben kimutatott omega-3/omega-6 zsírsav arány alapján a „Magas omega-3 szintű” és az „Alacsony omega-3 szintű” csoportokba sorolás alapján előrejelezhető-e az esetleg bekövetkező öngyilkosság.

A vizsgált két év alatt bekövetkező 7 öngyilkossági eseményből (5 kísérlet, 2 végzetes) hatot az „Alacsony omega-3 szintű” csoportba soroltak követtek el. Mivel a vér omega-3 tartalma a klasszikus öngyilkossági rizikófaktoroknál (mint. Pl. korábbi öngyilkossági kísérletek, mániás-depressziós betegség fennállása) is pontosabban előre jelezte az öngyilkossági veszélyt, a szerzők úgy vélik, az omega-3 kiegészítő kezelés fontos szerepet játszhat a jövőben az öngyilkosságok megelőzésében.


Az eredmény persze nem meglepő annak fényében, hogy 2001-ben Joseph Hibbeln finn kollégáival végzett közös vizsgálatukban kimutatták, hogy a sok halat fogyasztók 50%-al kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot.

Egy 2004-es, japán orvosok által Kínában lefolytatott vizsgálatban pedig 100 öngyilkossági kísérletet elkövető és 100 balesetet elszenvedett összehasonlításával ugyancsak megerősítették, hogy az öngyilkossági kísérletet elkövetők vérében jelentősen kevesebb omega-3 található. Amikor a vér omega-3 tartalma alapján négy csoportba osztották a vizsgált betegeket, a legalacsonyabb omega-3- szintet mutatók közt nyolcszor gyakoribb volt az öngyilkossági kísérlet, mint a legmagasabb omega-3 szintet mutató csoportban.

40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nő a szív- és érrendszer eredetű halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen.

Bebizonyosodott, hogy az omega-3-nak nevezett un. esszenciális, vagyis a szervezet által elő nem állítható, de normál működéséhez nélkülözhetetlen zsírsav csoport a védőfaktor (lásd. keretes írásunk).

Míg táplálkozástani kutatások szerint elődeink táplálékában az omega-3 és a szintén fontos omega-6 zsírsavak 1:1 arányban voltak találhatók, mára, a növényi olajok és állati húsok túlzott fogyasztása miatt, ez az arány 1:20-hoz közelít, vagyis – állítják a táplálkozáskutatók – a civilizált világ, miközben látszólag túltáplált, omega-3 hiányban szenved, és ez számos civilizációs betegség egyik oka lehet.

A hatvanas-hetvenes évek epidemiológiai kutatásai arra is rámutattak, hogy ahol magas a szív- és érrendszeri halálozás, ott ugyancsak gyakori a depresszió, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott a depresszió is igen ritka.

Joseph Hibbeln és Norman Salem amerikai kutatók fogalmazták meg 1995-ben először az American Journal of Clinical Nutritionban azt a hipotézist, hogy az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió, és a szülés utáni depresszió kialakulásában.

A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága közt szoros, fordított irányú kapcsolatot mutattak ki. 1998-as adataik szerint az USA-ban 24 kg az évente egy főre jutó tengeri eredetű táplálék, Németországban 13 kg, míg Japánban 73 kg.

Ennek megfelelően az USA-ban a lakosság 3%-a, Németországban 5%-a depressziós, míg Japánban csak 0.1%: a különbség harmincszoros-ötvenszeres. A szerzők –az addigi szórványos kutatási adatokat összefoglalva – rámutattak, hogy az agysejtek egymás közti finom, összehangolt kommunikációja DHA-ból és EPA-ból felépülő membránokon és receptorokon keresztül történik.

Hibbeln és Salem publikációjával egyidőben Andrew L. Stoll amerikai pszichiáter német kutató társával azt vizsgálták, mivel lehetne a sok mellékhatással járó un. hangulatstabilizáló szereket, mint pl. a lithiumot, helyettesíteni. E szereket mániás-depresszióban alkalmazzák a betegség kiújulásának megelőzésére.

Döbbenten és hitetlenkedve tapasztalták, írja Stoll a világhírű „Omega-3 kapcsolat” című könyvében, hogy az omega-3 biokémiai tulajdonságai alapján hatásos hangulatstabilizálónak ígérkezett. A mániás-depressziót, vagy másként bipoláris (kétpólusú) betegséget összehasonlítva az unipoláris (egypólusú) depresszióval, sok szempontból másnak, és genetikailag meghatározottabbnak tekintik.

Joseph Hibbeln munkatársával 2003-as tanulmányukban azonban kimutatták, hogy a bipoláris betegségcsoport előfordulási gyakorisága ugyancsak a halfogyasztással függ össze. Míg adataik szerint Magyarországon az évi 15 kg halfogyasztás mellett a bipoláris betegségek 5.5%-os gyakoriságot mutatnak, addig Puerto Ricoban 35 kg halfogyasztással ez 1%-os, Izlandon 115 kg-os halfogyasztással 0.2%-os gyakoriság jár.

Vajon az epidemiológiai adatok sugallta összefüggés igazolható-e depressziós betegeknél? Egy ausztrál kutatócsoport depressziós betegek vizsgálatával már 1996-ban kimutatta, hogy minél alacsonyabb a vérben az omega-3, ill. minél magasabb az omega-6:omega-3 arány, annál súlyosabb a depresszió. Malcolm Peet angol kutató munkatársaival 1998-ban igazolták, hogy depressziós betegek vörösvérsejtjeiben a kontrolokhoz képest alacsonyabb az omega-3 tartalom.

Egy görög vizsgálatban 2002-ben azt találták, hogy a közepesen depressziósok zsírszövetében 34%-al kevesebb omega-3 található, mint az egészségesekében.

Ha a depresszió összefügg az omega-3 hiányos táplálkozással, akkor vajon az omega-3 pótlása antidepresszáns hatású volna? Merült fel a kérdés.

Mivel a nem szabadalmaztatható omega-3-ban nincs üzlet, antidepresszív hatásának kutatásában a gyógyszeripar milliárdos antidepresszáns piaca miatt ellenérdekelt, így egyelőre kevés vizsgálat áll rendelkezésünkre, azok viszont meggyőzőek, vallják a terület kutatói.

Egy angol orvoscsoport 2002-ben egy hét éve semmilyen gyógyszerre nem reagáló, súlyos depressziótól, szociális félelmektől és gyakori öngyilkossági késztetésektől szenvedő férfi esetéről számoltak be, aki már egy hónapos EPA kezelésre hihetetlen javulást, 9 hónapos kezelésre teljes gyógyulást mutatott.

Hasonló esetet ír le David Servan-Schreiber „No Freud, No Prozac” című könyvében: egy sok éve gyógyszerekre nem javuló, társadalmilag egyre jobban lecsúszó mániás-depressziós beteg napi kilenc halolaj kapszulától hetek alatt rendbejött. Malcolm Peet és kollégái ugyanezt ellenőrzött körülmények közt ismételték meg, és antidepresszáns kezelésre nem javuló betegek 69%-nál értek el gyógyulást napi 1g EPA 12 hetes adásával.

Egy izraeli orvoscsoport 2002-ben antidepresszáns kezelés dacára visszatérő depresszióban szenvedő betegeket kezelt napi 2 gr EPA-val, és a betegek 60%-a gyógyult, szemben az EPA helyett placebót kapó csoport 10%-os gyógyulásával.

2006 júniusában jelent meg izraeli pszichiáterek vizsgálata az omega-3 sikeres alkalmazásáról gyermekkori depresszióban. Számos bizonyítékunk van arra is, hogy a szülés utáni depresszió összefüggésben áll az anyai szervezet omega-3 tartalmának drámai csökkenésével, ugyanis a magzat és a csecsemő agyának fejlődéséhez nélkülözhetetlen omega-3 egyedüli forrása az anya.

Az omega-3 kutatás igazolja, hogy a szervezet omega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotonin szintjével.

Ez magyarázza az omega-3 hiány és az öngyilkossági hajlam kapcsolatát is, ugyanis az omega-3 hiánnyal együtt járó csökkent szerotonin szint impulzív és agresszív viselkedéshez vezet. Az impulzív agresszivitás nem csupán az öngyilkosságokban, de a gyilkosságokban is nagy szerepet játszik. Hibbeln 2001-es összefoglalója bizonyítja, hogy az országonként eltérő gyilkossági statisztikák szoros kapcsolatot mutatnak a halfogyasztással.

Egy börtönvizsgálatban pl. omega-3 alkalmazására 30%-al csökkent az agresszív cselekmények száma a kezelt csoportban!

Omega-3 hiányt írtak le hiperaktivitásban, schizofréniában, multiplex sclerózisban, és számos, korunkban felszaporodó testi betegségben, mint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, allergiában és asztmában, autoimmun betegségekben vagy a prosztatarákban.

Kutatók egybehangzó véleménye az, hogy az omega-3 fogyasztásának növelése jelentős előrelépés volna a depresszió és egyéb civilizációs betegségek elleni küzdelemben.

 

Hírek
9 érdekes tény a táplálkozásról
Tudtad, hogy a spirulina alga csökkenti a szénhidrát éhséget és tartalmazza a szerotonin-t, a boldogság hormont!
2011-08-11 14:49:02
Alga fogyasztás lassítja az elbutulást!
Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy az omega-3 zsírsavak védik az idegsejteket, csökkentik a gyulladást és segítenek megelőzni az úgynevezett amiloid fehérjék összetapadását. Az utóbbi az Alzheimer-kóros páciensek agyában megfigyelt jelenség.
2011-08-10 11:57:21
A 5 legjobb rákellenes zöldség
Spirulina a zöld élelmiszer a világon élő gyermekeknek!
2011-08-10 12:30:35
A depresszió hiánybetegség?
A depresszió hiánybetegség?
2011-08-09 15:31:30
Vatsagbélrák
A vastagbélrák ma Magyarországon a második leggyakoribb daganatos halálok. Megelőzhetem? Mit tehetek?
2011-08-09 15:02:10